• White Facebook Icon
  • White Instagram Icon
AROMA BOTANICA

© 2019 Aroma Botanica

A gáz-spektrometriás és tömegspektrumos analízis laboratóriumi vizsgálatok, amelyek során az illóolajokban található illékony vegyületeket szétválasztják (azonos és adott nyomás alatt átpréselik egy csövön), analizálják és egy lineáris skálára felvezetik az eredményeket. A tömegspektrumos analízissel az egyes összetevők beazonosíthatók, az illóolajban található százalékos eredményeket is beleértve. A két mérési metódus az olajok tisztaságának mérésére alkalmas.

Hamisítás kategóriába esik az az olaj, amelyhez hozzáadnak (’dúsítanak’) más, olcsóbban előállítható olajokat vagy mesterséges vegyületeket. A gáz-spektrometriás és tömegspektrumos analízis során a szintetikus vegyületek kimutathatóak. A már kialakult és jól feltérképezett és egyes olajokra jellemző referenciaértékek alapján azt is be lehet azonosítani, ha egy természetes körülmények között más növényből kivont bizonyos összetevővel ’dúsítanak’ egy olajat. A hamisítással készített olajok természetesen nem fejthetik ki az eredeti illóolajokra jellemző hatásokat, viszont bizonyos esetekben a bőrön vagy a nyálkahártyán allergén reakciót is kiválthatnak.

A fennálló törvények értelmében nem javasolhatjuk, hogy az illóolajokat belsőleg használja a vásárló. A címkézésen is kötelező feltüntetni, hogy kizárólag külsőleg alkalmazhatóak. Az illóolajok rendkívül hatékony és potens anyagok. Gyógyító erejük rendkívüli képességekkel rendelkeznek. A gyógyszerkönyv szó latin eredetije a pharmacopoea szó jelentése kettős: orvosság és méreg. Nem véletlen, hiszen minden ami gyógyíthat, az nem megfelelően használva, vagy túlzott mennyiségben árthat is.

Az illóolajok belsőleges használatát a francia aromaterápia előszeretettel alkalmazza. DE és rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy megfelelően ellenőrzött körülmények között és a szükséges fiziológiai, anatómia és hatásmechanizmusok ismeretében teszik ezt. Nem tagadjuk, hogy, noha szervezetünk alapvetően nincs felkészülve az illóolajok koncentrált formában történő feldolgozására (metabolizálására) egyes illóolajok hihetetlenül hatásosak lehetnek például vírusfertőzések leküzdésére, emésztőrendszeri panaszok kezelésére és számos egyéb probléma esetén.

Egy rendszertanilag ugyanabba a fajba tartozó növény földrajzi elhelyezkedésétől függően, különböző kémiai összetevőkkel rendelkező illóolajat produkálhat. Teszi ezt különböző geológiai és környezeti tényezők hatására (talaj, víz, levegő, éves napfény mennyisége stb.) példa: rozmaring (Rosmarinus officinalis), amelynek ismert kémiai altípusai a ct. verbenon, ct. cineol vagy a ct. kámfor. Az eltérő kémiai összetételnek megfelelően az olajok más-más hatást fejthetnek ki, tehát más célra alkalmazhatók.

A termesztés és előállítás során – magát a szaporítóanyagot és a termőterületet is beleértve – a folyamat során minden mesterséges növényvédő szert, műtrágyát mellőznek, genetikailag módosított szaporítóanyag használata pedig kizárt. A minősítést független szervezetek végzik, és rendszeresen ellenőrzik, hogy mind a folyamat, mind pedig a termék megfelel-e az előírásnak.

Vadon nőtt, természetes élőhelyükön gyűjtött növényekből előállított olajok. Ennek változatai az etikusan gyűjtött növényekből kinyert illóolajok. Etikus gyűjtésen értjük azt, amikor egy adott területen található növényi vegetációt úgy gyűjtenek be, hogy annak folyamatos szaporodását ’tarvágással’ nem veszélyeztetik. Egyszerűen kifejezve, a jövő generációira is figyelemmel vagyunk. Ha ma leszedjük az összes egy helyen található növényt, jövőre már esetleg nem tudunk ugyanonnan gyűjteni.

A biodinamikus termesztés holisztikus megközelítést jelent, aminek a lényege a megújuló természetre támaszkodó, a természetben található anyagok és erők kihasználásával elért fenntartható fejlődést megcélzó mezőgazdasági művelés.

A permakultúrás termesztési rendszer a termőterületek és a környezet fenntartható fejlődését tartja szem előtt. A megújuló energiaforrásokat használja fel és az ökoszisztémák gyarapítására helyezi a hangsúlyt. Az elképzelés eredetileg Ausztráliában született meg, és az 1970-es évektől kezdtek komolyan foglalkozni a témával.

Ha aromaterápiás gyertyát használunk, ahhoz hogy az a lehető legegyenletesebben égjen, kövessük az általános szabályt:

A gyertya átmérője osztva 2,5 cm per óra. Erre azért van szükség, mert a gyertyánkon a kanóchoz közeli olvadt rész melegíti, olvasztja tovább a gyertya széle felé elhelyezkedő viaszt.

Megfelelő idő elteltével fújjuk el a gyertyát és hunyjuk álomra szemünket, vagy vágjuk vissza a kanócot kb. fél vagy maximum 1 centiméteresre és újra gyújtsuk meg. Ezzel megakadályozzuk, hogy a láng túl nagyra nőjön és túl erősen égesse a gyertya közepén lévő viaszt.

Ha viszont inkább a pislákoló gyertyafényt kedveljük, akkor hagyjuk a szabályt, a gyertya középen fog gyorsan leégni, így a belsejében égő láng a külső falon keresztül kellemes pislákoló fénnyel világít.

Az illóolajok a természet által előállított fényre és hőre érzékeny szerves anyagok. A növényi anyagból történt kinyerés (desztilláció, oldószeres kivonás) után az esszenciák kémiai összetételüktől és a tárolási körülményektől függően eltérő szavatosságúak. Az illóolajok helyes tárolásának szempontja: Hőtől és fénytől elzárva tároljuk. Az illóolajok legnagyobb ellensége viszont az oxigén. Jó tanács, hogy lehetőleg minél kevesebbet nyitogassuk a tárolóüveget, mindig megfelelően zárjuk vissza a kupakot és az euró-cseppentőt lehetőleg ne távolítsuk el. Az komolyabb illóolaj forgalmazók a töltést követően, de még lezárás előtt nitrogénnel „töltik fel”, amely záróréteget képez az olaj és a kupak között. Ez még egy biztosítékot jelent, hogy az olajok eltarthatóságát meghosszabbítsák.

Nehéz pontosan megállapítani egy-egy olaj eltarthatósági idejét, de a tapasztalatok és a gyártó által megadott adatok alapján csoportokba sorolhatjuk őket. Természetesen az illóolajok kémiai összetétele is befolyásolja eltarthatóságukat, hiszen vannak kevésbé stabil összetevőket tartalmazó olajok.

Általános szabálynak számít, ha egy olajat megszagolva enyhén savas illatot tapasztalunk, az nagy valószínűséggel annak oxidációját jelenti. Gyakran említik, hogy ha egy illóolaj ködös vagy túl sűrű, az szintén a minőség romlásának jele lehet. Ez azonban teljes egészében nem igaz. Több általunk forgalmazott illóolaj – a piacon általános gyakorlattal ellentétben – eredeti viaszanyagától nem lett megfosztva (ezzel is biztosítva, hogy a természet lehető legjavát zárjuk az üvegcsékbe), ezért például hűvösebb környezetben a viaszok érzékenysége miatt sűrűbb, homályosabb lehet egy adott olaj.

Az illóolajok idővel nem csupán terápiás tulajdonságaikat veszítik el – pl. az indiai citromfű antibakteriális hatása – de a beálló kémiai változások esetlegesen veszélyt is jelenthetnek (bőrirritáció stb.). Ha nagyobb kiszerelést vásároltunk és az üvegnek mondjuk csak a fele tartalmát használtuk el, ajánlatos kisebb kiszerelésű üvegbe áttölteni az olajat, ezzel is csökkentve az oxidálódás lehetőségét (az olaj feletti levegőmennyiséget minimalizáljuk).

Citrusfélék: citrom

grapefruit

limett

édesnarancs

mandarin

szerecsendió

Citrus limon

Citrus x paradisi

Citrus aurantium

Citrus sinensis

Citrus reticulata Blanco

Myristica fragrans

erdei fenyő

 tengerparti fenyő

jegenyefenyő

Pinus sylvestris

Pinus pinaster

Abies alba

Eucalyptus globulus

Eucalyptus citriodora

Eucalyptus smithii

Eucalyptus staigeriana

Eucalyptus radiata

rosalina

niaouli ct. 1,8-cineol

mirtusz

Melaleuca ericifolia

Melaleuca quinquinervia

Myrtus communis

boróka

virginiai boróka

vörös boróka

ciprus

babér

balzsamos szuhar v. labdanum

cinnamosma v. saro

citronella

combava v. vadcitrom

galbanum

indiai citromfű

izsóp

kerti szurokfű v. oregánó

kunzea

kubebabors

manuka

melissza

olasz szalmagyopár

 orvosi angyalgyökér gyökér és mag

rózsafa

tömjén

verbéna

Juniperus communis

Juniperus virginiana

Juniperus oxycedrus

Cupressus semprevirens

Laurus nobilis

Cistus ladaiferus

Cinnamosma fragrans

Cymbopogon nardus

Citrus hystrix

Ferula galbaniflua

Cymbopogon citratus

Hyssopus officinalis var. decumbens

Origanum vulgare var. compactum

Kunzea ambigua

Litsea cubeba

Leptospermum scoparium

Melissa officinalis

Helichrysum italicum

Angelica archangelica

Aniba parviflora

Boswellia carterii

Lippia citriodora

atlaszcédrus

bergamott

cickafark

elemi

édeskömény

 feketebors

 fekete luc

 koriander

levendulalevelű zsálya

majoranna

monarda

neroli

pálmarózsa

ravintsara v. ravensara

rozmaring összes kemotípus

 szegfűszeg

teafa

Cedrus atlantica

Citrus bergamia

Achillea millefolium

Canarium luzonicum

Foeniculum vulgare var. dulce

Piper nigrum

Picea mariana

Coriandrum sativum

Salvia lavandulifolia

Origanum marjorana

Monarda fistulosa

Citrus aurantium var. amara

Cymbopogon martinii var. motia

Cinnamonum camphora

Rosmarinus officinalis

Eugenia caryphyllus

Melaleuca alternifolia

amirisz

bazsalikom

benzoin

borsmenta

fodormenta

geránium

gyömbér

ilang-ilang és cananga

kerti kakukkfű összes kemotípus

kardamom

kapor

keserűnarancs levél

kék kamilla

levendula

muskotályzsálya

nárdusfű

nyugat-indiai babér

orvosi zsálya

peremizs

római kamilla

rózsa

tárkony

Amyris balsamifera

Ocimum basilicum

Styrax benzoin

Mentha x piperita

Mentha viridis

Pelargonium, x asperum Erchart

Zingiber officinale

Cananga odorata

Thymus vulgaris

Elettaria cardamomum

Anethum graveolens

Citrus aurantium var. amara

Matricaria recutita

Lavandula officinalis

Salvia sclarea

Nardostachys jatamansi

Pimenta racemosa

Salvia officinalis

Inula graveolens Desf.

Chamaemelum nobile

Rosa damascena

Artemisia dracunculus

Ezek az olajok idővel általában egyre kifinomultabb illattal rendelkeznek:

mirha

pacsuli

sárgarépamag

szantálfa

vetiverfű

Commiphora myrrha

Pogostemon cablin

Daucus carota subsp. sativus

Santalum austrocaledonium, S. album

Vetiveria zizanoides

Battaglia, Salvatore (2003)

The Complete Guide to Aromatherapy.

The International Centre for Holistic Aromatherapy.

Brisbane. Australia.

Lawrence, B. Dr. (1989)

Essential Oils 1981-1987.

Allured Publishing Corp. Wheaton.

Illinois. USA.

 

Lawrence, B. Dr. (1989)

Essential Oils 1979-1980.

Allured Publishing Corp. Wheaton.

Illinois. USA.

 

Maria Lis-Balchin (2003)

Aromatherapy Science.

Pharmaceutical Science.

London. UK. 2003.

0